RICHARD DEAN ANDERSON INTERJÚK INTERVIEWS

Howie Mandel Show 1998. december 2.
 

HM: Íme az első vendégem. Az egész világon emberek milliói egyszerűen csak MacGyver-ként ismerik őt. Ezenkívül öt éven keresztül rendszeresen szerepelt a General Hospital című népszerű szappanoperában., most pedig a Showtime csatorna első számú sorozatának, a Csillagkapunak a főszereplője. Nézzünk meg belőle egy bejátszást. (Részlet a Bádogemberből, ahol Jack saját magával beszélget) Kérem üdvözöljék Richard Dean Andersont!

RDA: Örülök, hogy a legelején volt a bejátszás. Így túl vagyunk a reklámon.

HM: Most további reklám következik, a produkcióé és a reprodukcióé, ugye?

RDA: Így van, pontosan. Ez az egész egy <nem értettem mi> ma, de szivarok helyett ezeket csináltattam neked.

HM: Az van rajta, hogy Stargate SG-1, ott vannak a sapkák, és a hátulján pedig a kislánya születési dátuma. Ez tök jó. Tényleg, és ma négy hónapos, ugye?

RDA: Igen, igen, pontosan ma.

HM: Megünneplitek?

RDA: Na igen, Aprylt ismerve… Ő megünnepli.

HM: Apryl, a feleséged.

RDA: Igen, a… nem a feleségem

HM: Ó, nem a feleséged… a gyermeked anyja.

RDA: Köszönöm!

HM: Csak feltételeztem, hogy… De tudod mit?

RDA: Bejátszás indul.

HM: Ne haragudj. Ez lehet, hogy túl személyes kérdés.

RDA: Te izgulsz. Egyébként boldog születésnapot!

HM: Elveszed feleségül? Nem kérlek rá, csak kérdezem.

RDA: A te szádból, ezekkel a szemekkel, mikor azt mondtad, hogy ’Elveszed feleségül?’, azt hittem, azt fogod mondani, hogy ’Elveszel feleségül?’.

HM: Tudod, ha nem veszed el, én nem állok közétek.

RDA: Mondjak valamit? Te iszonyú nagy vagy.

HM: Szerinte nem így van, mondd meg neki.

RDA: Egyébként nem próbálok kibújni a kérdésed alól.

HM: Dehogynem!

RDA: Nem, nem, nem.

HM: Szoktatok beszélni róla?

RDA: Persze. Mondjuk nem kell minden nap megtárgyalnunk, de te teljesen úgy beszélsz, mint az anyám, már ne is haragudj.

HM: Apryl nagyon kedves lány, van egy gyönyörű kislányotok, az ember azt gondolná… Nem tudom, mennyire fontos ez nektek…

RDA: Hagyományos gondolat. Felhívtam az édesanyámat, mikor kiderült, hogy gyerekünk lesz… mármint nem az anyámnak és nekem, hanem nekem és Aprylnek… vagyis csak Aprylnek. Szóval megkérdeztem, mit szól ahhoz, hogy nagymama lesz. Erre ő: Nagyszerű, mikor házasodtok össze? Mondtam, köszi, hogy velem örülsz, Anya.

HM: Ez egy teljesen normális kérdés.

RDA: Igen, akkor, ha… idéz?jelben, hogy ne sértselek meg… akkor, ha régimódi vagy. Ha nem a kilencvenes évek, vagy az új évezred gyermeke vagy. Kurt és Goldie az ideálunk, vagy Oprah és Steadman.

HM: De Oprahnak és Steadmannak nincs gyereke.

RDA: Igaz, itt van különbség. Akkor csak Goldie és Kurt.

HM: Nem erőltetlek.

RDA: Megmondtam édesanyámnak, hogy mi nem engedjük, hogy az egyház vagy az állam határozza meg a kapcsolatunkat. Mi nagyon biztosak vagyunk abban, amit egymás számára jelentünk.

HM: És én meghatározhatom a kapcsolatotokat?

RDA: Javaslatokra nyitott vagyok, tiszteletben is tartom őket.

HM: Én meg ezt tartom tiszteletben. Gondolod, hogy máshogy viszonyulnátok egymáshoz, ha házasok lennétek?

RDA: Nem, egyáltalán nem. Az egyetlen dolog, amit id?vel figyelembe vennénk, mert jelenleg egyikünk sem akarja, nincs is szükségünk… ezt a tévében magyarázgatni. De az egyetlen ok, amiért meggondolnánk, az Wylie. Vagy a többi gyerekünk, ha lesz.

HM: Mit változtatna ez?

RDA: Ha ez bármiért is téma lenne… Ha elkezdené kérdezgetni, hogy miért nem vagyunk házasok, és akkor családként kellene szembenéznünk a témával.

HM: Egyszerűen csak megmutatod neki a mai felvételt.

RDA: Igen. Pontosan. Kaphatok egy másolatot?

HM: Wylie kap egyet. Ennyit err?l. Megnéztem a Csillagkaput, nagyon klassz… sok trükkfelvétel meg ilyesmi. Szeretsz saját magaddal dolgozni? (A Bádogember azon jelenetére utal, ahol Jack Jackel beszélget.)

RDA: Néhanapján.

HM: Ugyanis nem voltál ott, amikor ott voltál.

RDA: Nem, mindkétszer ott voltam.

HM: De nem voltál ott mikor saját magaddal beszéltél. Egyszer nekem is kellet egy ilyen jelenetet csinálnom a St Elsewhere-ben, és nagyon fura volt, mert… olvasta valaki neked kamerán kívül a részeket?

RDA: Igen, és nem sértésnek szánom, remélem, hogy nem nézi a műsort, de a srác, aki olyan magas volt, mint én azért, hogy szemkontaktus lehessen, annyira rosszul olvasott! De nem sértésnek szántam…

HM: Hogy lehet ezt sértés nélkül mondani?

RDA: Nem tudom. Sértés nélkül, szörnyű volt.

HM: De ha rossz volt, akkor senki sem volt olyan ügyetlen, mint ?, és akkor megint itt vagyunk.

RDA: Hát, kellett egy pöttyöt raknom a falra, annyira ügyetlen volt, hogy inkább a pöttyöt bámultam.

HM: Hogy hívták?

RDA: Pötty.

HM: Nos, nagyszer? színész vagy. Mindenféle dolgot csináltál már. Most sci-fi sorozatban szerepelsz, játszottál akciófilmben is, és tudom, hogy nem a csúcson kezdted az el?adó-m?vészetet.

RDA: Így van, nem titok.

HM: Valaki azt mondta nekem, hogy pantomimes voltál.

RDA: Igen, és büszke is vagyok rá.

HM: Tényleg pantomimes voltál?

RDA: Igen.

HM: El nem tudom képzelni.

RDA: A közönséged pantomim-rajongó.

HM: Imádják a pantomimet. Az utcán dolgoztál?

RDA: Igen, és pantomimeztem is. (Nevetés.) Egyáltalán nem úgy értettem! Szerény kezdetek… Az ohio-i egyetem után nyugatra jöttem. És gondoltam megpróbálom a színészetet, és azért, hogy étel legyen az asztalon, az embernek változnia kell. Úgyhogy egy darabig az utcán dolgoztam… öö, Century City-ben.

HM: Century City, ha nem tudnák, az a hely ahol az ügyvédek vannak. És ők imádják a pantomimet. Nem akartál a tengerpartra menni, vagy Westwoodba, te Century City-be mentél.

RDA: Teljesen korszerűtlen pantomimes voltam, állandóan beszéltem. Meg énekeltem.

HM: Beszéltél és énekeltél… Hogy jön ehhez a pantomim?

RDA: Korszerűtlen.

HM: Beszorultam egy képzeletbeli dobozba…

RDA: Igen, pontosan. Én különbözni akartam. Fáradt vagyok, dobozban vagyok.

HM: Ó, fúj a szél…

RDA: Akkor jöttem rá, hogy a show-businessben akarok dolgozni, mikor a Century City-i bevásárlóközpontban egy srác, az egyik ügyvéd elsétált mellettem, és bedobott egy húszdollárost ami csak úgy belelebegett a kalapomba. Akkor és ott már tudtam , hogy jó úton járok.

HM: És mi örülünk, hogy így lett. Ezután pedig elindultál a természetes vonalon. Van egy régi felvételünk rólad.

RDA: Nem igaz.

HM: De igaz, van egy régi felvételem rólad. Figyeljék ezt.

RDA: Figyelmeztetés nincs!

HM: Talán emlékeznek még, nem tudom, hogy elég id?sek-e hozzá, de most az Élet Dolgairól fogok önöknek mesélni. <The Facts of Life; szappanopera>

RDA: T E   J Ó  I S T E N !!!

HM: Ezt figyeljék. (Bejátszás a Facts of Life-ból)

RDA: Kegyetlen vagy. Ez nagyon kegyetlen volt.

HM: Az Élet Dolgai. Te már mindenen túl vagy.

RDA: Innét ered a vígjáték-karrierem.

HM: Szeretted csinálni?

RDA: Tulajdonképpen nagyon. Persze szörnyű voltam.

HM: Egy beszélő pantomimes.

RDA: Majdnem. Nagyon megalázó helyzet volt. Akadt egy kis bajunk a filmezéssel, de te tudod, hogy van ez…

HM: Mindent volt már lehetőséged csinálni - pantomimet, vígjátékot, akciósorozatot, most sci-fi – akciófilmben játszol. Ez igazán nagyszerű. Láthatjuk a…

RDA: És növeszthetek… a közöttes időszakokban, mikor nem dolgozom, növeszthetek olyat, amit te csak szeretnél!

HM: Nagyon szeretnék szakállat növeszteni!

RDA: És a Paramount igazán megengedhetné neked.

HM: Igen, talán. Tudod, ha szeretnéd, hogy szakállam legyen, írjál nekik, én szívesen visszanöveszteném.

RDA: Szexis.

HM: Köszönöm, hogy szexisnek neveztél. Megkértelek, hogy vegyél feleségül, te meg szexisnek neveztél. Valami elindult közöttünk!

RDA: Még találkozunk.

HM: Maradsz velünk?

RDA: Persze.

HM: Akkor maradj. Még annyit szeretnék mondani, hogy a Csillagkaput most már egész Amerikában játsszák a tévében. Nem csak a Showtime-on, hanem mindenütt. Nézzék meg a TV-újságban.

RDA: Kérem.

HM: A Csillagkaput este 10-kor adja a Showtime, és már mindenütt látható.
 
 

Ford. Bárány Andrea

Köszönet a képekért Beverlynek

Az interjú angol változata itt olvasható

vissza